retro90

A védett terület nagysága: Egy hektár.
Elhelyezkedés: A barlang védett területe a Mecsekben, Abaliget határában található.
Látogatás: Szabadon látogatható.
Kezelő: Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatósága

Az Abaligeti-barlang Magyarország egyik legérdekesebb mészkőbarlangja. Hosszában, termeinek nagyságában, cseppköveinek gazdagságában nem veszi fel a versenyt az Aggteleki-, vagy a budapesti Szemlőhegyi-barlanggal, de méretei folytán jól áttekinthető folyosói és termei tanulságos kirándulást ígérnek. Az egymást követő termekben a cseppkőképződés legkülönbözőbb fázisait figyelheti meg közelről a látogató, ráadásul ezek a cseppkövek a szivárvány valamennyi színében pompáznak. A barlang egyedülálló abban a tekintetben is, hogy az egyetlen látogatható barlang, amelyben végig föld alatti patak mentén vezet az út, amelynek csobogásával a különböző téralakulatok mindig másképp játszanak. A barlang további érdekessége, hogy legtöbb terme több tonnás sziklák beszakadásával jött létre, és ez "testközelből" figyelhető meg.
A jégkorszakban kialakult barlang főága mintegy 450 méter, mellékágai között akad szintén több száz méteres is. A jól kiépített és korlátokkal védett járdán kényelmesen bejárható a termek – a Bagolyvár, a Kis és a Nagy Dóm, a Könyvtár stb. –, a szurdokok és a folyosók mindegyike.

Az Abaligeti-barlangot 1768-ban fedezte fel egy helybéli molnár, bár első üregét már jóval korábban is borospincének használta a falu plébánosa (erre emlékeztet a barlang népi neve: paplik).
A barlangot az ősember is ismerte, hiszen egyik termében kőkorszaki tűzhelyet találtak a kutatók. Ma a látogatókon kívül leginkább légúti betegségekben szenvedők keresik fel, mert levegőjének összetétele gyógyír bajaikra.
A barlang élővilága is értékes. Egy ritka jégkori reliktum vakrákfajon túl rendkívül gazdag denevérfaunának is otthont adnak a termek. A helyi szakemberek szerint – akik a barlang előterében külön kiállításon mutatják be a denevérek életét – mintegy húsz denevérfaj él a barlangban.